Bhutan, ahol a GDP helyett boldogságot mérnek
szerző 2016-07-07 08:10 4 2540
4000 méter magasan más a világ. A kis buddhista királyságban, Bhutánban, a GDP helyett bruttó nemzeti boldogságban mérik a jólétet.
„Happiness is a place.” „A boldogság helyhez kötött” – állítja Bhután turisztikai szlogenje, és természetesen azt sugallja, hogy ez a hely nem más, mint Bhután. A vonzó reklám ellenére Magyarországon és a világ sok más országában kevesen tudják a Bhutáni Királyságot elhelyezni a térképen.
Bhutánban, a kis himalájai királyságban a buddhista király úgy gondolta, a GDP helyett sokkal jobb, ha bruttó nemzeti boldogságban mérjük a jólétet. Az ok egyszerű: jobban megfelel a valóságnak.
Figyelemre méltó, hogy ezzel a gondolattal az Egyesült Nemzetek Szervezete is azonosult, és a butháni király ötletét a mi európai kultúránk részévé kívánják tenni azzal, hogy az ENSZ közgyűlése megállapítja, a “boldogság keresése az emberi lét egyik alapvető célja”, ezért március 20-át a boldogság nemzetközi napjává nyilvánítja. A dokumentumban fel is szólítja az ENSZ 193 tagországát, hogy “megfelelő módon” ünnepeljék március 20-án a boldogság napját.
A vonzó reklám ellenére Magyarországon és a világ sok más országában kevesen tudják a Bhutáni Királyságot elhelyezni a térképen. Az elzártság, a távolság és a turistákat érintő magas napidíj miatt még kevesebben jártak ott. Pedig csodálatos és különleges ez a szerethető kis ország, a Himalája lejtőin, beszorítva a két óriás: Kína és India közé. A szinte érintetlen természet itt éppúgy jelent hófehér gleccsereket, tiszta vizű rohanó folyókat és a világ legmagasabb meghódítatlan hegycsúcsait, mint kedvező klímájú, termékeny völgyeket, több ezer növény- és állatfajt, szubtrópusi dzsungelt. Az idetévedt szerencsés utazót emellett egy meglepő és veszélyes repülőtér, impozáns kolostorerődök, több ezer buddhista kegyhely, évszázados hagyományokat őrző apró települések, kedves és tiszteletreméltó emberek, vagy a magyar ízlésnek is igen csípős csilipaprikás ételek várják. És valami furcsa elnevezésű fejlesztési politika: a Bruttó Nemzeti Boldogság
Az ország sok más szempontból is figyelemreméltó hely. Bhután a tibeti eredetű vadzsrajána, avagy tantrikus buddhizmus egyik utolsó és legfontosabb központja a világon, olyan meseszerű, ködbe burkolódzó zarándokhelyekkel, mint például a 3100 méter magasan a meredek sziklákra tapadó, „égi hajszálakon függő” Tigrisfészek Kolostor. A kormányhivatalokban, az iskolákban és a kolostorokban a helyieknek kötelező a nemzeti viselet: férfiaknak a kimonószerű gho, nőknek pedig az elegáns kira. Az ingyenes egészségügyi rendszerben egymás mellett él a modern nyugati típusú és az évszázados tapasztalatokon alapuló helyi természetgyógyászat, és ha szükséges, az állampolgárok külföldi gyógykezelését az állam fizeti.
Mindezt tovább fűszerezi, hogy a bhutániak a hihetetlenül erős csilipaprikát nagy mennyiségben alapzöldségként fogyasztják; hogy a mindenütt szabadon növő tudatmódosító kendert a közelmúltig csak az étvágytalan disznók etetésére használták; és hogy a gonosz szellemeket házakra festett, sokszor ember nagyságú falloszokkal tartják távol.
Forrás: Magyar-Bhutáni Baráti Társaság