Prága Asztronómiai órája
szerző 2016-04-20 09:57 3 7310

Utcai árusok versengenek az elhaladó turisták figyelméért. Nevetgélés, különböző nyelveken hallható csevegés, valamint harsogó zene egyvelege tölti be a teret. De várjunk csak egy kicsit! Miért csendesül el a tömeg? Majdnem egészet üt az óra, és a városháza tornyán lévő két, kék színű ablakra szegeződik minden tekintet. Az ablakok hirtelen kitárulnak, és Krisztus apostolait ábrázoló figurák jelennek meg. Egy nagy kulcsot tartva a kezében, Péter megy a menet élén. Amint a 12 figura kettesével elhalad az ablakokban, úgy néznek ki, mintha az alattuk ácsorgó tömeget pásztáznák.

Prága városának egyik legszebb és legnépszerűbb látványossága a városháza órája, a valaha épített legrégebbi és legaprólékosabban kidolgozott szerkezet. Először 1410-ben indították el, majd később az órát Hanus mester újjáépítette. Az óra három fő részből áll:
asztronómiai számlapból – a nap és a hold helyzetét adja meg az égbolton, illetve különféle asztronómiai adatokat mutat, az “Apostolok Menetéből”, – amelyben egy óramű óránként jeleníti meg az apostolok alakjait és más mozgó szobrokat, illetve egy naptár számlapból, amelyen medalinok jelképezik a hónapokat.
Már jó előre nagy tömeg gyűlik össze, hogy lássa ezt az előadást. Napközben délelőtt 9-21 között az óra minden egész órában elindítja az előadást. A Halál alakja csenget és a 12 apostol megjelenik felül. Egy kakas kukorékol és a hitetlenségében fejét rázó Török, a szemét arannyal teli zsákján tartó Fösvény és az önmagát egy tükörben csodáló Hiú ideje lejár.
A kissé nyomasztó előadás ellenére, amely kevesebb, mint egy percig tart, az óra Európa egyik legismertebb turistalátványossága, és egy “kihagyhatatlan” program a Prágában látogatók számára.

Az Asztronómiai óra négyfajta időt mutat:
1.) A közép-európai (ónémet) időt – római számokkal van jelölve a gyűrű peremén, a nap-mutató mutatja.
2.) Az ócseh időt – az új nap napnyugtakor kezdődik. Arany gótikus számjegyekkel van jelölve, a külső gyűrűn belül elhelyezkedő – külön vezérelt – belső gyűrűn.
3.) A babiloni időt (egyenetlen) – e szerint az időszámítás szerint egy nap napkeltétől napnyugtáig tart, ezért nyáron hosszabbak az órák, mint télen. A prágai Orloj az egyetlen a világon, amely tudja mérni ezt az időt.
4.) A csillagászati időt – a római számokon van jelölve. A homlokzat alsó részén található a naptári számláló, amely a napot mutatja, valamint annak helyzetét a hét, a hónap és az év során.
Forrás: Prague.fm.hu