Magyarország hét borrégiója: Egri borrégió

Mátraalján, faluszélén, bort termelt az Öreg Néném. Igaz a mese nem pont így kezdődik, de akár így is kezdődhetne, hiszen az Egri borrégióban, azon belül pedig Mátraaljai, Egri és a Bükkaljai borvidékeken igen régóta folyik már a bor készítés művészete  magas szinten, annyira régen, hogy a borkultúra elemien hozzátartozik a környék múltjához és jelenéhez. Egerről a vár, és az Egri csillagok mellett, a Bikavér és a Szépasszonyvölgye az első két gondolatunk.. Nem véletlen!

A Egri Borvidék a Bükk délnyugati lábát nyaldossa szőlő ültetvényeivel, és Eger városon kívül még számos település tartozik hozzá a nagyjából öt és fél ezer hektáros területen. A többnyire későn érkező tavasz miatt az éghajlat hűvös, viszont a mikroklíma rendkívül jól működik. Ehhez hozzá tartozik a kiváló talaj, mészkő, riolittufa és dolomit keverékéből. A tatárjárás után betelepített vallonok hozták magukkal a területre a szőlőkultúrájukat, ami később tovább formálódott a rácok érkezése során. Utóbbiak például jellegzetes technológiát, a héjon erjesztést is magukkal hozták. Az 1900’as évek végén filoxéria pusztította az ültetvényeket, ezután pedig  fehérbor termelés vált központivá. Az Egri Bikavér mellett az Olaszrizling, a Leányka, a Chardonnay és a Kékfrankos is jellemző a vidéken.

Foglalj szállást az Egri Borrégióban! Látogass el a Travelbooggie oldalára, válogass a legfrissebb ajánlatok közül! Kattints IDE!

A Bükki Borvidék a Bükk-hegység déli lábánál fekszik, inkább keleti irány felé húzódva. A hegységnek köszönhetően hideg szelektől védett a vidék, de a szélárnyék sokszor szárazságot hoz magával nyáron. A lösz és a löszből és riolittufából álló talaj azonban kedvező a szőlő termesztésnek. A három borvidékből itt  van a legkisebb területű szőlő ültetvény, mindössze 1500 hektár. A múltja azonban épp olyan mélyen gyökeredzik, mint a régió többi területén; már az ezernégyszázas évek elejéről is van írásos emlék a bortermelésről. Nem hiába, bármerre indulunk el, belül nemes penésszel vastagon borított pincesorokba botlunk, ahol érik a Chardonnay, az Olaszrizling, a Leányka és Kékfrankos. Korábban a Miskolci borvidék tagja volt, azonban a nyolcvanas években önálló borvidékként működik és idővel magába olvasztotta a Miskolci borvidéket is.

Programok, események az Egri Borrégióban >>>

A Mátrai Borvidék, ahogy neve is adja, a Mátra déli lejtőin fekszik, Hatvantól Domoszlóig, de gyakorlatilag az egész Mátra – Budapest közötti területet felöleli. Hatezer hektárnyi telepített szőlő két körzetre oszlik, a mátrai körzetre és a síkvidéki körzetre. A kialakult mikroklíma is szerencsés, a Kárpátok (akár csak a Bükki borvidéken a Bükk hegység) védelmet biztosít a tőkéknek a hűvös északi szelek és a zord időjárás ellen a Mátra oldalában pedig jelentős napsütés jut a gyümölcsnek.  Azonban az eső felfogás a nyári hónapokban problémát jelenthet. A talaj nagyon változatos, de jellemzően mész-szegény barna föld. A tatárjárás után megindult fakitermelés üres területeire telepítettek szőlőt annak idején, így itta borkereskedelem fellendülése a XVI. századra tehető. A politikai változások, kivetett adók, vámrendeletek mind-mind rendszeresen nehezítették, visszatartották a helyi bortermelést és a filoxéra itt is pusztított, akár az Egri borvidéken. De a térség talpra állt: jelenleg az ország szőlő- és bor exportjának mintegy negyven százalékát adja a Mátrai Borvidék. A mátrai borok, az itt termelt Olaszrizling, Muscat Ottonel, Leányka, Szürkebarát, Sauvignon blanc és Chardonnay inkább friss, virágos-gyümölcsös jegyeket viselnek magukon.

Mivel Egerben folyamatosan rengeteg a kulturális program, szórakozási és pihenési lehetőség, a várost nevezetességeit pedig legalább egyszer mindenkinek látni kell és a Mátrában, Bükkben is van mit csodálni, akár túrázás közben is, ezért nem csak a borok miatt érdemes útnak indulni. De ha már a régióban járunk, ne mulasszuk el az igazán jó egri borok kóstolását sem!