Légy résen – Fontos tudnivalók túrázoknak

A túrázásban az a jó, hogy gyakorlatilag kora tavasztól késő őszig bármilyen időben meg tehetjük, nem kell attól félnünk, hogy az eső vagy éppen a túlzott napsütés kedvünket szegi. Hazánk pedig bővelkedik a jobbnál jobb túra helyszínekben, ahol a varázslatos növényvilágon túl, az állatvilág kedves, érdekes résztvevőivel is összefuthatunk.. No de kikkel is?

Kevesen tudják, de Magyarország abban is kiemelkedő, hogy Európában az egyik legszínesebb állatvilággal rendelkező ország, ami méretét tekintve is elismerendő. Ez a sokszínűség persze nagyban köszönhető annak is, hogy az ország apró területén sokféle táj található és folyókban, tavakban, erdőségekben is bővelkedünk. Haszonállataink jó része is őshonos magyar fajták háziasításából alakult, például a világhíres magyar szürke szarvasmarha, vagy akár a mangalica. Velük azonban nem a túrázás során találkozunk.. Lássuk, kik várnak minket egy tóparti vagy épp erdei sétán..

A legközelebb..

Elég egy városi park, vagy egy fásabb budai kerület és találkozhatunk a szinte mindenki által kedvelt rágcsálókkal: a közönséges erdei mókusokkal. A mókusnak még a neve is kedves, de a megjelenése is szeretettel tölti el a szemlélődőt. Apró, fürge, játékos termete és bojtos fülei igazán szerethetővé teszik.

A mosás mesterei

Kétféle jópofa mosónővel/pasival is találkozhatunk vizeink mentén csatangolva. Az egyik, talán névről kevésbé ismert a Nutria. Rövid lábainak és zömök kis testének köszönhetően szárazföldön zömök kis öregember mozgására hajaz, azonban ha vízhez ér, megtáltosodik. Profi úszó, amíg nem kell víz alá merülni.  Érdemes figyelni a mozgását, ha észreveszünk egy példányt, egy marék füvet dobva neki pedig szemtanúja lehetünk alapos és profi mosási technikájának.

A másik profi mosónk, a dagi bandita, a Mosómedve. Lényegében nem medve, de a nutriához hasonlóan valóban szereti tisztán fogyasztani az elemózsiát és ezért alaposan elmosogatja azt étkezés előtt. Ennek ellenére főként szárazföldön tölti az idejét, szeret fára mászni, sőt általában ott is alszik. Bár első ránézésre döcögősen közlekedik, akár 25 km/órával is képes száguldozni, amit, lássuk be, a termete nem nagyon indokolna.

A medve nem játék

– jelzi felénk a székely bölcsesség, azonban mivel itthon medvével nem igen találkozhatunk, kiemelnénk, hogy a vaddisznó sem játék. Többnyire erdőkben élnek, hiszen védelmet, táplálékot találnak a sűrűben, azonban időnként városokba, falvakba is bekeverednek. Túrázás során ellési időszakban mélyedésben fetrengő kis vadmalackákba ütközhetünk, de bármilyen cukik is az apróságok, jobb, ha nem piszkáljuk őket és igyekszünk minél gyorsabban eltávolodni a helyszíntől. Ugyanis egy felbőszült (riadt, vagy kicsinyeit féltő) vaddisznó akár halálos sebeket is ejthet.

Ez egy másik modell…

Sokan egy kalap alá veszik a szarvasokat, lévén patás, aggancsa van és azzal jár a Mikulás. Pedig hazánkban a Mikulás Rudolf barátjaként ismert fajta, a jávor szarvas legfeljebb állatkertekben jellemző. Van nekünk is szarvasunk persze, csak egy másik modell: a gímszarvas. Legkönnyebben-e két jószág a szarvának köszönhetően különböztethető meg, a hazai csodaszarvasunk inkább ágakra emlékeztető, míg a főleg Kanadában jellemző jávorszarvas tömörebb, lapos szarvakkal rendelkezik. Folyók ártereiben, rétekkel tarkított lombos erdőkben érzi otthon magát a gímszarvas, így ott futhatunk vele össze.

Piroskák, óvatosan

Nem valószínű, hogy összefutunk velük mivel nagyjából 15 fokozottan védett példány él belőlük itthon, de bizony van hazánkban farkas. Méghozzá szürke farkas. Korábban nagyobb populáció volt jelen, viszont az első világháború után a hazai farkasállomány kipusztult. A 90-es években jelent meg ismét, Szlovákia és Horvátország felől is elkezdett visszatelepülni.

És az itt felsorolt pár gyönyörű állat csak töredéke annak a rengetegnek, akiket megfigyelhetünk túránk során, hiszen madarakról, halakról, és a rovarvilágról még szó sem esett. Azt viszont mindig tartsuk szem előtt, hogy ahol mi a szabadidőnket töltjük, az nekik élőhelyük, igyekezzünk, hogy a lehető legkevésbé zavarjuk vagy bolygassuk meg őket.