TB__

Magyarország hét borrégiója: Sopron a kékfrankos fővárosa

szerző Ada 1 3170

Hála a szerencsés földrajzi helyzetünknek, a megfelelő minőségű termőföldnek hazánk több tája is kifejezetten alkalmas a jó szőlő, és így a minőségi borok termeléséhez. Természetesen a szerencsés természeti adottságok mellett elmaradhatatlan a sok évszázados, tapasztalati úton szerzett – és generációkon átívelő szaktudás is, ami jellemzi hazánk évszázadok óta híres borászatát. A magyar borrégiókat bemutató sorozatunk következő állomásához érkezett: A Soproni Borrégióhoz.

 

Sopronról az Őrség, a Tűztorony és VOLT fesztivál talán az, amire egyből asszociálnánk esetleg még a Soproni sörgyár, holott a bor terén is igen jelentős szavak kapcsolódnak a térséghez. Több mint 1800 hektár területen termelnek szőlőt a környéken, ennek hagyománya pedig még a római időkig tekint vissza. A kékfrankos szőlőből készült bornak például itt, a Hűség városának környékén van az igazi hazája, és a kékfrankos borok jól mutatják azt is, hogy a hely jellemzően a közepes alkoholtartalmú, illetve testű, jó savtartalmú, friss borokkal szolgálja főként a fogyasztókat.

Kép forrása: turizmussopron.hu

Nemzetközi bor-befolyás

Bár a kékfrankos szőlő a leginkább jellemző, számos nemzetközi szőlő fajta is meghonosodd az idők során a soproni borrégió területén. A jellemzőbb piros borokhoz alkalmas szőlőkből a zweigelt, a cabener sauvignon – illetve franc, de akár a syra, a pinot noir, és a merlot is utunkba kerül szüreti időszak során. Fehér fajtákból sem kell azért szerénykedni; zöldveltelini, sauvignon blanc, chardonay, Irsai Olivér és zenit is megterem.

 

Termeszthetőek ugyan a termőhely borainak sajátos jellegén kívül eső kiegészítő fajták is, mint a furmint, vagy a turán, de ezek épp úgy nem kifejezetten jellemzőek, mint a szabályozás alá eső olaszrizling, szürkebarát, vagy épp a cserszegi fűszeres. Ezekre szigorú szabályozás áll: a meglévő ültetvények művelhetőek, de a betelepítésük tilos.

 

Vissza a Monseiur Frankhoz..

A kékfrankosról még mindenképpen muszáj egy kicsit több szót ejtetnünk, hiszen termelési mennyiségét tekintve abszolút egyeduralkodó a térségben. Jó minőségű, válogatással ellenőrzött gyümölcsből készül a helyi borok mintegy ötven százaléka. Kezdetben acél hordóban, majd később kis fahordókban érlelik – ez utóbbi a savasodást segíti az ideális szintre lépni. Általában közepesen testes, savasabb száraz borokról beszélhetünk – melyek a fahordós érlelési fázis kihagyásával frissebb, gyümölcsösebb „hordó aromától” mentes ízvilággal büszkélkedhetnek.

Kép forrása: utisugo.hu | Kékfrankos

 

A mostanában oly nagy divatnak örvendő rosé borokat se hagyjuk ki a sorból, hiszen rosé is készül itt: rövid héjon áztatással, alacsony hőmérsékletű erjesztéssel, természetesen elsősorban szintén kékfrankosból készül.

 

Anno.. A Fertő tó édes ajándéka

Egykor a borvidéken késői szüretelésű, természetes édesborok és aszú is a kínálatot színesítette, a Fertő tó pedig tökéletesen szolgáltatta az ehhez szükséges klímát, magas páratartalmat. Ez azonban ki ment a divatból, jelenleg ez már nem jellemző – a szomszédban, az osztrák-magyar határ túl oldalán viszont Ruszt térségében világhírű aszút termelnek még, mind a mai napig.

 

 

BANNER_tb

Szólj hozzá!

Your email address will not be published.

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

BANNER_tb