Litvánia – Kincsek, melyekről nem beszélünk

Litvánia méltatlanul elhanyagolt része az európai turizmusnak, pedig viszonylag kis mérete ellenére rengeteg különlegességet rejt magában. Az idén 99 éve független ország különösen erős nyomait viseli a keresztény vallásnak, és a korábbi anyaországok, Lengyelország és az egykori Orosz birodalom építészetének és kultúrájának.

Vilnius – A legnagyobb óváros

Különös romantikus és múltidéző hangulat lehet úrrá rajtunk a Litván főváros óvárosi utcái közt bolyongva, hiszen sok épületet nem állítottak helyre, számos épületet renováltak szépen a város háborús sebei után, néhol pedig döbbenetesen emlékeztet egy-egy szovjet időkből maradt otrombácska épület a korábbi korszakra. A város tiszta, rendezett, az kis utcákról nyíló lakóházak belső terébe lesve igazán átélhetjük a városka mindennapi hangulatát. A történelem iránt érdeklődőknek szívből ajánljuk a KGB múzeumot, mindenképpen idegenvezetéssel. A barátságos, kisvárosi hangulatú éttermek, sörözők és kávézók mellett érdemes a Gediminas tornyot is megmászni, csak úgy a látkép és a hangulat miatt.

SZÁLLÁSOK VILNIUS-BAN >>>

Várkastély a tóparton

Mindössze fél óra vonatozással elérhető a fővárosból Trakai, ahol Litvánia egyik leghíresebb – és legszebb- nevezetessége található, a Trakai várkastély. Korábban a nagyhercegség fővárosának központja volt az öt emeletes építmény, jelenleg múzeummá alakítva várja a látogatókat. Igazi mesebeli váracska, tóval, híddal, csodás tájjal a háttérben.

SZÁLLÁSOK A TRAKAI VÁRA KÖZELÉBEN >>>

Šiauliai – Kereszt- ül a múlton

A Keresztek Hegye nem csak végtelenül hatásos és egyedi, de a története is érdekes. Eleinte (1831-óta) a katolikus litvánok az elnyomás elleni tiltakozás jegyében kezdtek kereszteket hordani egy, Šiauliai városa közelében fekvő kis dombra. Az első világháború kezdetekor már több mint kétszáz kereszt állt a dombon, folyamatosan gyűlt tovább 1961-ig, tehát közel 130 évig. Amikor is a szovjet hatalom ledózerolta a nagyjából harmincezer keresztből álló jelképet – és emlékművet. A litvánok természetesen nem hagyták annyiban és még több keresztet hordtak a dombra, a szovjetek – akik szintén nem hagyták annyiban- pedig még kétszer lerombolták a keresztek hegyét. Ez után azonban a litvánoké lett “az utolsó szó”, jelenleg legalább kétszázötvenezer kereszt van a Keresztek Hegyén, így az összes lerombolt keresztnek is – és még oly sok mindennek – emléket állítva.

SZÁLLÁSOK ŠIAULIAI VÁROSÁBAN >>>

Klaipéda – a germán nyomok

Klaipéda különlegességét az adja, hogy egy tipikus német város, ott, ahol egy tipikus német városnak semmi keresnivalója nincs területileg. Persze a lakosság nem, de az épületek, a hangulat egyértelműen germán jeleket hordoz magában. Német lakosság már nem igen van, de sok egykori lakos jár vissza turistaként. A neoklasszicista színház, a kikötőben pihenő  vitorlások, a 13. századi memelburgi erődítmény romjai is érdemelnek, egy klaipédai városi sétát, őrült pörgés nincs a városban, de kikapcsolódásra tökéletes helyszín.

SZÁLLÁSOK KLAIPÉDA-BAN >>>