TB__

Hogyan nyaraltak ők?

szerző Ada 7840

Hogyan, miként és hol nyaralt a magyarság idáig? Persze itt nem a közelmúltra gondoltunk, hanem egy picikét messzebbre nézünk vissza a magyarok nyaralási szokásaira. Izgalmas, érdekes utazás lesz ez, hiszen a magyarok mindig is szerettek nyaralni.

Bár azt azért meg kell jegyeznünk, hogy kifejezetten az arisztokrácia sajátja volt a nyaralás a kezdetekben és ez elsősorban a saját birtokokon töltött időre vonatkozott a tizenkilencedik századig.  Nyaranta is legfeljebb a szomszédos birtokokra jártak át sétálgatni, piknikezni, bridzsezni vagy épp vadászni. Télen nagyobb utazások is szóba jöttek elsősorban a báli naptárhoz igazodva városi palotákat járták végig. Nyáron, amikor megesett egy-egy vidéki vagy külföldi utazás is, nem érdeklődtek más országok, kultúrák nevezetességei iránt, és fel sem merült bennük, hogy a tengerben fürödni kellene. A naptól is rettentően óvták fehér bőrüket, hiszen a napsütötte bőr a földeken dolgozó emberekre volt jellemző, így az urak, úrinők, kalapban, napernyővel múlatták az időt a parton.


Külföldi és belföldi utazások a www.travelbooggie.com weboldalon!


Idővel, ahogy kezdett divatba jönni a fürdés – még ha nem is túl gyakran és nem is azon mód, ahogy jelenleg megszoktuk – párhuzamosan megjelentek a gyógyfürdők is, már nem csak a tekintélyes lakomák voltak a nyaralások célpontjai. A nemesség elkezdett gyógyfürdőkbe járni. Ez elsősorban nem szólt fürdőzésről, sokkal inkább társasági érintkezések eseménye volt, a gyógyvizet pedig inkább belsőleg illetve iszappakolás formájában alkalmazták. Továbbra is főleg presztízskérdés maradt a nyaralás, aki nem ment el nyáron gyógyfürdőhöz vagy a tengerre legalább pár hétre, arról rögvest elterjedt, hogy anyagi gondjai vannak.

Kép forrása: mult-kor.hu

A tizenkilencedik század végére felfedezte magának a tengert is az arisztokrata réteg, de inkább a múzeumok, kávézók és látnivalók kerültek előtérbe. Úszni kevesen tudtak, barnulni továbbra sem szerettek volna, így teljes testet takaró fürdőruhák jelentek meg ekkortájt. Kedvelt célpontokká váltak az olasz, francia és görög tengerpartok, ahová akár több hónapra, teljes felszereléssel és személyzettel érkeztek a pihenni vágyó vagyonosok. A teljes személyzetet később lekopott, de megmaradt a dadák jelenléte, hiszen nem akarták gyermek felügyelettel tölteni a nyaralást – ahogyan a mindennapok zömét sem.

Kép forrása: mult-kor.hu

A huszadik század elejére be került a turisztikai képbe a Balaton, elsősorban a saját tengerpart elveszítésének okán. De a belföldi nyaralás ekkor még kizárólag a saját vidéki birtok látogatását jelentett, szó sem volt szobakiadásról, vagy hotelekről. A bálok divatja pedig nem múlt el, sőt nyomot hagyott: a füredi Anna bál is ezen báli időszakok emlékét őrzi. Ekkoriban jöttek szóba úti célként Siófok, Balatonfüred, Balatonalmádi és pár ma is központi balatoni üdülőhely, de igen szerény igényekkel kellet beérniük az oda érkezőknek. Aztán szépen megindult a fejlődés és nyaralók, magánvillák épültek, később, az 1970’s évektől üdülők, szállodák és céges nyaralók is megjelentek. Ezek pedig éttermeket, boltokat, szórakozóhelyeket vonzottak magukkal. Megjelentek a külföldi – elsősorban német – turisták is.

Kép forrása: mult-kor.hu

A Balatonon kívül három kiemelkedően látogatott hely volt még Magyarországon: Dobogókő, Galyatető  és a Velencei-tó. Utóbbi Európa egyik legmelegebb vizű tava, ráadásul a víz összetétele is szerencsés. Idővel itt is megjelentek a nyaralók, iszapból kialakították a Cserepes- és a Velencei szigetet.


JÁTSSZ VELÜNK ÉS NYERJ UTAZÁST!


 

BANNER_tb

Szólj hozzá!

Your email address will not be published.

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

BANNER_tb