Programok, látnivalók Ráckevén és környékén
Érvényes: 2019.01.16 - 2022.03.30
Nem állapítható meg a tartózkodási helye!Pozíció pontosítása
Az ajánlat leírása

Ráckeve környéke bővelkedik programokkal, látnivalókkal!

Lovagoljon Apajpusztán!

Magyarország pásztorhagyományokban gazdag pusztai környezete, APAJPUSZTA új, vonzó programokkal, hamisítatlan magyaros ízekkel várja látogatóit, Ráckevétől mindössze 20 km-re. Kiváló programlehetőség mindazoknak, akik néhány órás, vagy akár egész napos kikapcsolódásra vágynak eredeti pusztai környezetben. Kocsikázások, lovasbemutatók, lovas túrák… idősek és fiatalok, kicsik és nagyok, mindenki találhat kedvére való lovas programot.


Kóstoljon zamatos borokat Szigetcsépen!

Kellemes program a kerékpározás szinte minden évszakban a közeli Szigetcsép, Szigetszentmárton és Szigetújfalu községek dűlői felé. Itt fekszik, a 110 hektár saját szőlőterület adja a Gál Szőlőbirtok és Pincészet 2004-ben épült borházának szőlő alapanyagát. A sziget a történelem folyamán túlnyomórészt királyi-királynői uradalom volt, s szőlőtermelői múltját már az 1569-es szőlőadó feljegyzések is bizonyítják.

Szigetcsépen is el kell gondolkodni a nem vérprofi borértőnek, hogy az tulajdonképpen melyik borvidék. Szigetcsép a Csepel sziget déli csücskében van, és kell egy kis utánjárás, hogy az ember rájöjjön, ez bizony a Kunsági borvidék északi csücske.

Itt dolgozik egy szőlész-borász házaspár Gál Csaba és Gálné Dignisz Éva. Kb. 95 hektáron van szőlőjük, elsősorban fehér fajták, Olaszrizling, Rajnai Rizling, Ezerjó, Szürkebarát, Cserszegi fűszeres, és van némi vörös, Pinot noir, Kékfrankos és Cabernet sauvignon. Szőlészként és borászként abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy a legelső pillanattól kezdve végigkísérhetik, és kontrollálhatják a bor útját, a szőlőmunkáktól a kész bor érleléséig.

Évente kb 120 ezer palack bort készítenek, melyeknek 80 %-át értékesítik közvetlenül. Az idei év egyik nagy meglepetése volt, hogy viszonylag kis borászatként egy kevésbé „nemes” borvidékről a Vinagora borversenyen a 6 magyar Champion díjból, melyet kategóriája legjobbjai nyertek, 2 az övék lett: fehérborok kategóriában a 2008-as évjáratú Szigetújfalui Szürkebarátjuk, rozé kategóriában pedig a 2008-as Szigetszentmártoni Kékfrankos rozéjuk díjazták a legmagasabb elismeréssel.

Kóstolja meg Ön is díjnyertes boraikat szállodánkban és a Gál Pincészetben!

 


 

Kalandozzon a középkort idéző Emese Parkban Szigethalmon!

Az Emese Park egy Szent István-kori falut elevenít meg Ráckeve közelében, Szigethalmon. A középkori Várispánság célja, hogy hiteles és szórakoztató formában mutassa be a kora Árpád-kor tárgyi és szellemi hagyatékát, az akkori magyarságot és a korabeli Európát alkotó népeket.

A 12 hektárnyi területen „a Várispánság népe” korhű eszközökkel és viseletben végzi mindennapi tevékenységét, a kézművességtől, az állattartáson, a növénytermesztésen és a halászaton át, a fegyveres harc gyakorlásáig. A programokba és a park életébe minden látogató aktívan bekapcsolódhat. Sőt!


 

Kiránduljon a Tőzike tanösvényen Szigetbecsén

A Tőzike tanösvény a holtág becsei oldaláról indul, ott ahol a Kereszt utca leér a Dunához. 2007-ben avatták föl, hossza mindössze 1 kilométer. Elnevezését az árterek egyik legszebb virágáról, az errefelé is honos tavaszi és nyári tőzikéről (Leucojum vernum és aestivum) kapta. A tanösvény öt információs táblából áll, mindegyikhez könnyű terepen lehet eljutni, így babakocsival érkező kisgyermekes családoknak és idősebbeknek is ajánlott.

A szigeti oldalon szántóföldek és erdők mozaikja alkotja a tájat, egy keskeny parti sávval, ahol fehér nyárakból álló puhafás ligeterdő tükröződik a Duna jegén.

A rövidke Tőzike tanösvényen 5 kihelyezett tájékoztató táblán ismerhetjük meg a terület élővilágát. Az első amolyan bemutatkozó tábla, a második, közvetlenül a holtág partján található. Témája kapcsolódik a helyhez: vizes élőhelyek.

A második és harmadik tábla között egy réten játszóteret és kilátóhelyet alakítottak ki. Itt megtudhatja mindenki mekkorát tud ugrani egy béka, őz, vagy bolha helyből, és a gyerekek is próbára tehetik a tudásukat. Az emeletes kilátó nagyszerű madár megfigyelőhely is egyben.

Harmadik állomáson a vadászat helyi jellegzetességeivel ismerkedtünk meg.

Rövid séta után az ösvény egy erdőbe ér. A fák törzse azonban már nem a megszokott nyárfa-fehér, hanem sötétbarna és a kéreg mintázata eltért a megszokottól. Mélyebb ráncok jelezték, hogy tölgyfák között járunk. A Becsei-sziget keményfás ligeterdőjében érünk, ahogy arról a 4. tábla tájékoztat bennünket. Kisebb fa táblákat találhatunk az egyes fafajok előtt a földön; vénic szil, kocsányos tölgy és fekete nyár.

Az ötödik, egyben az utolsó állomás, mely a nádasokról szól a tölgy-kőris-szil ligeterdő mélyén vár minket. Mivel a Ráckevei-Duna szintje a Kvassay-zsilip miatt közel állandó, többé nem érkeznek árvizek erre a területre. Az erdők időszakos vízborítását – ezáltal fennmaradásukat is – a hóolvadás és a nagyobb esőzések biztosítják.

Tegyenek itt egy kellemes sétát, élvezzék az üde friss levegőt és a növények kavalkádját, és ismerjék meg  a sziget élővilágát ezen a kellemes, egyáltalán nem megerőltető kiránduláson, a Tőzike tanösvényen.


 

Horgásszon az Angyali Szigeten!

Ráckevétől alig pár percnyi távolságra csodálatos látvány tárul a szemünk elé.

Egy 2 kilométer hosszú sással és náddal benőtt  pici sziget, me ly körül apró stégek jelzik csak a civilizáció jelenlétét. Ezt a varázslatos cseppnyi szigetet csak is csónakkal lehet megközelíteni. A monda szerint ez a sziget valamikor Mátyás király vadászterületéhez tarozott. Amikor a király bárkájával itt haladt el, elragadtatottan felkiáltott: „Ez egy angyali hely!” Innen ered a sziget neve a történet szerint.

Néhány óra pecázgatás ezen a gyönyörű pici szigeten,távol a világ zajától igazi kikapcsolódás, meditáció.

Horgász napijegy beszerzésében a recepciónkon kaphat segítséget.


 

Fedezze fel a Kiskunsági Nemzeti Parkot!

1975-ben az ország második nemzeti parkjaként alakult a Duna-Tisza közén. Az alapításkor 6 nemzeti parki terület mára kilenc egységből áll. Kiterjedése 50523 hektár. A Kiskunsági Nemzeti Park célja a Duna-Tisza köze jellegzetes arculatának, a táj természeti értékeinek, földtani képződmények, vizeinek megőrzése, ezen értékek tudományos kutatása és oktatási, ismeretterjesztési célú bemutatása.

Kiemelkedő természeti értékeinek nemzetközi elismeréseképpen a KNP területének kétharmadát az UNESCO Ember és Bioszféra (MAB) Programja 1979-ben Bioszféra Rezervátummá nyilvánította. A vizes élőhelyek fokozott védelmét szolgáló Ramsari Egyezmény hatálya alá az alábbi területek tartoznak: a Felső Kiskunsági tavak és puszták, az izsáki Kolon-tó, a Pusztaszeri és Mártélyi Tájvédelmi Körzet és a Csongrád-bokrosi Sós-tó.

A természetvédelem oltalma alatt áll még három tájvédelmi körzet, 18 természetvédelmi terület is. A nemzeti parki és más védett területekkel részben azonos, de annál kb. háromszor nagyobb, mintegy 180 ezer hektár kiterjedésű Natura 2000 területek az európai jelentőségű élőhelyek, állat- és növényfajok megőrzését szolgálják.

A változatos élőhelyek sokasága jellemzi a Duna-Tisza köze síkvidéki táját. A Tisza mentén a holtágak, az ártéri erdők, az egykori kubikok és fokok, a Homokhátságon a szélfújta homokbuckások nyílt homoki gyepjei, borókás nyáras erdői, a Turjándikék vízjárta gyepjei, kocsányos-tölgyes erdősztyeppjei, a szikes tavak és szikes puszták és a ma is élő tanyavilág csak a türelmes embereknek mutatja meg igazi titkait.


A Kiskunsági Nemzeti Park Tájegységei

  • Felső-kiskunsági puszta

Ez a területegység ránézésre a Hortobágyra hasonlít. A hajdani Duna-ártéren a folyószabályozás után fel-fel gyorsult a szikesedés, a növényzetét elsősorban olyan sótűrő, sókedvelő fajok alkotják, mint a veresnadrág csenkesz, a magyar sóvirág, a kamilla és a sziki üröm. Állatvilágának értékes képviselője a túzok, a kék vércse és az ugartyúk. A végrehajtott élőhely-rekonstrukció nyomán olyan vizes élőhelyek alakultak ki, amelyek vonzzák a vízimadarakat.

  • Felső-kiskunsági tavak

A terület mélyedéseiben szikes tavak és mocsarak alakultak ki. E ritka élőhelytípus értékes növény- és állatvilágnak ad otthont. Jellemző növényei a fehér tippan és a sovány csenkesz. Fészkelő közösségek alakultak ki gulipánokból, gólyatöcsből és küszvágó csérből. Magasabb részein ugartyúk fészkel.

  • Izsáki Kolon-tó

Az egykori kiterjedt tóból mára nádas, mocsár, fűzláp és zsombékos lett. Állandó fészkelő és táplálkozó helyet szolgál a madarak számára. Területén megtalálható a vörösgém, a szürkegém, a kis kócsag és a nagy kócsag. Halai közül értékes a lápi póc és a réti csík.

  • Fülöpházi buckavidék

A vidék futóhomokját az Ény-DK-i irányú szelek alakították. A buckavidék ma is változtatja arcát. A szél továbbviszi a homokot, és máshol buckát épít belőle. A szélárnyékos oldalakon a növényzet képes megtelepedni. A szárazsághoz jól alkalmazkodik a naprózsa, a kései szegfű, a kékvirágú szamárkenyér és a homoki vértő. Az állatvilág képviselői főleg a rovarok közül kerülnek ki, táplálékot nyújtva a homoki gyíkoknak. Értékes madárfajai a sárgarigó, a gyurgyalag és a szalakóta.

  • Orgoványi rétek

A terület keleti részére az időszakosan vízzel borított láprétek a jellemzőek. Védendő értékei az orchideák. Költési időben sok vízimadár él itt. Legértékesebb állata a Metelka-lepke. Nyugati részén homokbuckák találhatók, amelyek a fülöpháziakkal ellentétben nem vándorolnak. Növényzete nyílt homoki gyep borókával, fokozottan védett növénye a csikófark. Fészkel itt ugartyúk és szalakóta is.

  • Bócsa-Bugac buckavilága és pusztái

A nemzeti park legnagyobb és legösszetettebb területe. Területén homokpuszták, buckák, szikes tavak, mocsarak váltakoznak. A homokfelszínek értékes növényei a homoki nőszirom, a homoki kikerics, a gyapjas csüdfű. Az Alföldön egyedül itt él a fűrészlábú szöcske, a rákosi vipera pedig nemzetközileg védett. Az itt tartott magyar szürkemarha, racka és mangalica állományok az állattenyésztés szempontjából génbankot jelentenek.

  • Szikra és az Alpári-rét

A terület értékét a szikrai Holt-Tisza adja erdeivel, mocsaraival. Sokféle vízinövény találja meg itt életfeltételeit, mint a kolokán vagy a mocsári nefelejcs. Legértékesebb növény a békaliliom és a Tisza-parti margitvirág. Találkozhatunk fattyúszerkővel, tavi denevérrel.

  • Miklapuszta

Itt található hazánk legnagyobb összefüggő, meszes-szódás szikes pusztája. Amikor a területet víz borítja, megjelennek a vízimadarak és nyomukban a ragadozók, mint a kígyászölyv, a parlagi és rétisas. Fészkel itt bíbic, székicsér, túzok és ugartyúk.

  • Peszéradacsi rétek

Változatos élőhelyei között lápokat, mocsárréteket, homokbuckákat és homoki erdőket találunk. Növényei között szerepel a szarvas-, légy- és pókbangó, a mocsári kardvirág, a vitézvirág. Egyaránt megtalálhatók az eredeti növénytársulások (zárt homoki tölgyes/ gyöngyvirágos tölgyes), és a mesterséges növénytársulások. Legjellemzőbb fafajták a kocsonyás tölgy és a fehér nyár.

 

 

Kérdése van? Visszahívjuk!×